Összefoglaló a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat területén történt 2010. május 17-2010. július 16. közötti belvíz elleni védekezési tevékenységéről


I.) Hidrometeorológiai helyzet alakulása:

1. Csapadék jellemzése:


A 2010. tél végi, kora tavaszi csapadékok, a Társulat területén az alábbiak szerint alakultak:

Január 22 cm hó + 42 mm eső
Február 37 cm hó + 47 mm eső
Március 9,5 cm hó + 26 mm eső
Április 67 mm eső
Május 189 mm
Június 150 mm
Július 31 mm

A fenti kimutatásból jól szemlélhető a hogy a novembertől folyamatosan a sok éves átlag feletti csapadék hullott a területre, amely miatt elsőként januárban a hó olvadással jelentkeztek komoly gondok. Január 11.-től március 24.-ig tartott az első szakasza a védekezésnek, március közepétől május közepéiig kisebb átmeneti időszak volt átlaghoz közeli csapadékokkal. Május 10.-től rendkívüli csapadékos időszak következett mely egészen júliusig tartott.. Jellemző az időszakra a csapadék eloszlás területi változékonysága, működési területünkön az egyes területeken azonos időpontokban történt észlelések között jelentős szórást, eltéréseket mértek, emiatt rendszeresen gyűjtöttük más területeken mért mennyiségeket.


2. Hőmérséklet jellemzése:


A beszámolóval érintett időszak hőmérséklet alakulása átlagosnak mondható, nyár elején átlag alatti volt. A júliusi szelesebb időszak nagyban felgyorsította az átázott területekről a vizek elpárolgását, területek száradását.

3. A belvízhelyzet kialakulásának okai, jellemzése :


Az év elején kialakult belvizek még számos területen nem tudtak felszívódni, amikor a május közepén négy nap alatt lehullott csapadékmennyiség a Társulat területén meghaladta a 100 mm-t (Dusnok 152mm). A területen a gazdálkodók még egyrészt a felázott területeket próbálták napról napra visszalopva művelni, a csatornáinkban a gazdálkodók kérésére az ADUKÖVIZIG-gel egyeztetve az öntözési szintekre feltöltésre kerültek a csatornák. A kialakult belvízhelyzet az év elején mért elöntéseket több helyen meghaladta, egyes csatornáinkban meghaladta a vízszint az év elején mértet, befogadók a maximális nyitáson voltak, nem volt lehetőség a vizek gravitációs bevezetésére. Ugyanakkor a Dunán lassú árhullám indult meg, ami megszüntette szinte valamennyi befogadó csatorna gravitációs bevezetését.

Géderlaki csatorna és befogadója Sipsa-Hajós csatorna, sziv telep és befogadója

A belvíz elleni védekezés időszakában a Társulat minden eddiginél nagyobb erőfeszítésekkel dolgozott a vizek kártételeinek csökkentése érdekében. Azonban a folyamatos vízutánpótlás miatt ennek eredménye lassan mutatkozott meg. A folyamatos esőzések miatt a elöntések hatalmas károkat okoztak a területen, sok helyen a vetések, betakarítások elmaradtak, tönkrementek , talajművelések lehetetlenné váltak, amelynek hatása a következő évben is érezhető lesz. A tulajdonosok saját erőből is hatalmas erőfeszítéseket tettek a vizek elvezetésére, ám ezek nem hozták a várt eredményeket.

II. Készültség:

1. Védekezési készültség elrendelése


A Társulatnál a II. fokú belvízvédelmi fokozatot Vanó Attila védelem vezető rendelte el 2010.05.17.-én. A II. fokú készültség elrendelésével egy időben elkezdődött a Sipsa-Hajósi, DIII és Vadas belvíz átemelő szivattyútelepek üzeme folyamatos 24 órában Az II. fokú védekezést és szivattyútelep elindítását indokolta, hogy a csatornákban a mértékadó belvízszint fölé emelkedtek a vizek és várható volt a vízszintek további emelkedése az időjárás előre jelzések szerint. Folyamatosan érkeztek Társulatunkhoz a belvíz problémákkal kapcsolatos bejelentések, több helyen belterületeken keletkeztek problémák.
A védekezésben maradást és belvízszivattyúzást addig tartottuk indokoltnak, amíg a csatornákban a vízszintek elérték az üzemi szintet és a szivattyútelepeknél a víz utánfolyás lecsökkent.

Fokozatok elrendelése a következők szerint alakult:

05.17. Érintett védelmi mű megnevezése: Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Budzsáki csatorna és sziv telep, Sákor csatornaredszer, V-ös csatorna rendszer
05.27. Érintett védelmi mű megnevezése: Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Budzsáki csatorna és sziv telep, Sákor csatornaredszer, V-ös csatorna rendszer
06.10. Érintett védelmi mű megnevezése: Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Budzsáki csatorna és sziv telep, Sákor csatornaredszer, V-ös csatorna rendszer, Selyeki csatorna és szivattyútelep, Nagyér I. csatorna és szivattyútelep
06.17. Érintett védelmi mű megnevezése: Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Budzsáki csatorna és sziv telep, Sákor csatornaredszer, V-ös csatorna rendszer, Selyeki csatorna és szivattyútelep, Nagyér I. csatorna és szivattyútelep
06.27. Érintett védelmi mű megnevezése: Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Budzsáki csatorna és sziv telep, Sákor csatornaredszer, V-ös csatorna rendszer, Selyeki csatorna és szivattyútelep, Nagyér I. csatorna és szivattyútelep
07.07. Érintett védelmi mű megnevezése: Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Budzsáki csatorna és sziv telep, Sákor csatornaredszer, XXXVIII, XLI, XL rendszerek
07.16. Fokozat megszüntetés
Érintett védelmi mű megnevezése:
Sipsa- Hajós csatorna és sziv tel., Vadas csatorna rendszer és sziv tel., DIII csat és sziv telep, Maloméri csatorna, Budzsáki csatorna és sziv telep valamint számos uszadékkiszedéssel tisztítással érintett csatorna (Kunpeszér, Solt, Hajós, Dunavecse, Szabadszállás...térségben)


2. Belvíz elöntések alakulása:


A védekezés elrendelésének időpontjában a belvízzel elöntött területek nagysága 4500 ha
A maximálisan elöntött területek nagysága (06.04.): 6800 ha
Védekezés megszüntetésekor az elöntött terület (07.16.): 1900 ha

III. Védekezési tevékenységek, intézkedések:

Védekezések során üzemeltetett szivattyútelepek és azok vízgyűjtői: Vadas (Dunavecse, Szalkszentmárton), DIII (Szabadszállás), Budzsáki (Homokmégy, Drágszél, Kalocsa), Sipsa-Hajósi (Hajós), Újsolti (Szalkszentmárton, Dunavecse, Újsolt, Solt). Nagyér I (Dunavecse), Selyeki (Kalocsa).


Budzsáki szivattyútelep üzemeltetés Újsolti szivattyútelep üzemeltetés

A stabil szivattyútelepek mellett 2 db mobil szivattyú üzemeltetésre volt szükség Solt és Dusnok térségében.
Veszélyeztetett belterületek, amelyek közül több önkormányzat II fokú védekezésben volt: Szalkszentmárton, Kunpeszér, Solt, Harta, Hajós, Fülöpháza, Kalocsa, Tass.
A szivattyútelep üzemeltetések mellett a Társulat valamennyi beérkezett bejelentést helyszínen kivizsgált és a lehetőségei szerint a szükséges intézkedéseket (befogadók szintjének egyeztetése, lefolyást akadályozó növényzet eltávolítása, gépek kölcsönzése, vízkormányzási beavatkozások) megtette. Rendszeresen jeleztek problémákat a Társulati művek magas szintje miatt : Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass, Kunszentmiklós, Kunpeszér, Szabadszállás, Újsolt, Solt, Dunaegyháza, Harta, Dunaegyháza, Apostag, Bátya, Hajós, Géderlak, Homokmégy térségekből azonban a befogadók rekord magas vízszintjei miatt társulati szinten legtöbbször nincs lehetőség a vízszintek csökkentésére.
Egyes időszakokban a szivattyútelepek leállítása vált szükségessé Selyeki, Budzsáki, Sipsa-Hajósi telepünkön a befogadó mederből történő kilépése miatt.
A védekezés során naponta jelentések kerültek leadásra az FVM Bács-Kiskun megyei MGSZH részére, dekádonként összesítésekkel, illetve a védekezésre az engedélyek megkérésre kerültek. A védekezés az illetékes Vízügyi Igazgatósággal és Szakaszmérnökségekkel folyamatosan egyeztetve volt, MGSZH rendszeresen ellenőrizte az aktuális védekezési munkákat.
A maximális védekezések során a Társulat jelenlegi dolgozói létszáma is helyenként kevés volt a szükséges beavatkozások elvégzéséhez, Hajós belterületi csatorna tisztításához lánctalpas gépre- alvállalkozó bevonására volt szükség.

A védekezés során folyamatos egyeztetés történt az MGSZH-val, a Társulat napi szinten jelentéseket készített az előző napi védekezési tevékenységről, amit az ADUKÖVIZIG-nek is továbbított .
Sokszor problémát jelentett a Gazdálkodók tudatosítása a Társulat feladatáról és saját feladatukról (A táblákról a belvíz csatornába vezetése nem a Társulat feladata). Továbbá finanszírozási problémák miatt a védekezés végére komoly anyagi problémák jelentkeztek.
Az Állami támogatás hiánya miatt elmaradt rekonstrukciós és fenntartási munkák helyenként problémát okoztak, a jól karbantartott csatornákkal kevesebb probléma jelentkezett volna.
Egyes gazdálkodóknak (különösen Kunszentmiklós-Kunpeszér térség) külön problémát jelentett az AKG támogatási szerződés melyben a vállalták, hogy tűrik belvíz elöntéseket, emiatt nem tudtuk a csatornák vízszintjeit csökkenteni.
A védekezés során problémát jelentettek az illegális vízkormányzások, lezárások, műtárgy rongálások, amelyek ellen hatékony intézkedést nem tudtunk kidolgozni.
Fontos volt a Társulat szivattyútelepinek felkészítése, készenlétben tartása, hogy az esetlegesen kialakuló belvíz problémákat minél gyorsabban enyhíteni tudjuk.
A tavalyi, illetve az idei preventív védekezés keretein belül az Alpár-Nyárlőrinc csatornán megvalósult rekonstrukciós munkák az idei évben kamatoztatták a ráfordításokat, mivel lényegesen kevesebb volt az elöntés és a csatorna megfelelően vezette le a vizeket.
A Sipsa-Hajós csatornán a megrongált szivattyútelep kábeleinek pótlására nagy szükség volt, mivel a szivattyútelep szinte a teljes időszakban 24 órás üzemben működött , hogy csökkenteni tudjuk a belvízzel érintett területek nagyságát.
A Társulat a védekezés felügyeleti engedélyezése szerint a vonalmenti védekezéseket saját erőből finanszírozta, mely tevékenységeket a leadott napi jelentések nem tartalmazzák.

IV. A védekezés tapasztalatai:

A belvizes időszak ismét felhívta a figyelmet a központi fontosságú Társulati művek fenntartásának fontosságára, működőképességének biztosítására az üzemi csatornák elhanyagoltságára valamint a Társulat kezelésében lévő művek befogadó művekre utaltságára.
Még nagyobb együttműködés szükséges a Hatóságokkal. Ez alatt egyrészt a Vízügyi Igazgatóságot -mint a befogadó csatornák kezelőjét- értjük, másrész a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát.
A tavalyi fenntartási munkák az idei évben kamatoztatták a ráfordításokat, mivel a csatornák legtöbb helyen megfelelően vezették le a vizeket, ugyanakkor a műtárgyak és csatornák tervezésénél, méretezésénél mind a Társulati, mind a VIZIG kezelésű műveken nem ilyen intenzitású és tartósságú csapadékokra történt a tervezés, emiatt és az egy idejű árhullám kialakulása miatt hosszabb ideig tartott a vizek levonulása, ami tartós elöntéseket és rekord vízszinteket eredményezett.
A védekezés során a DIII, Budzsáki, Maloméri, Sákor, V/d , Sipsa-Hajós csatornánkon valamint a DIII, Újsolt, Vadasi szivattyútelepünkön szükséges lenne védekezés utáni helyreállítási munkák elvégzésére, amit a Társulat saját erőből nem tud elvégezni.

Sákor kibontott áteresz DIII beszakadt csatorna

A védekezés finanszírozására nehezen lehetett forrást keríteni, állami segítséggel, előfinanszírozással egyes problémák megelőzhetőek lennének, Társulat nem kényszerülne hitelek felvételére az állami művek működtetése miatt. Továbbra is fő célunk a rendelkezésre álló műszaki, technikai eszközök olyan mértékű összehangolása, amellyel a lehető leghatékonyabban tudjuk a problémákat megoldani.

Dunavecse, 2010. augusztus 10.

Vanó Attila
védelemvezető